A linkelt blog az evés mikéntje és a személyiség közötti kapcsolatot vizsgálta. Érdemes fontolóra venni az abban leírtakat, ha állást keresünk. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az utolsó körös interjút egy ebéd vagy vacsora keretében tölti el a jelölt, jellemzően a leendő vezetőséggel karöltve. Ez többnyire magasabb szintű pozíciók esetében jellemző. A meghívás jót jelent,hiszen ez a szerződés aláírásának előszobája, de azért nem árt óvatosnak lenni. Kemény íratlan szabályoknak kell eleget tennünk, nagy a tét. Tartsuk észben, hogy ez még mindig egy interjú!!!!
A vacsora vagy ebéd-interjú célja:
- Megismerjék a jelölt egy informálisabb oldalát is.
- Megnézzék, hogyan viselkedik a komfortzónán kívül, amikor több mindenre kell odafigyelni. Tartja -e a fókuszt és tudja-e a célt (jó válaszokat adni és az etikettet betartani), vagy elengedi magát.
Egyszer egy ügyfelem beszámolt arról, hogy ő bizony minden esetben elviszi vacsorázni a leendő alkalmazottját, s teszteli,hogyan viselkedik a vacsora alatt. Figyeli, hogy mit rendel, milyen értékben, hogyan eszik és hogyan viselkedik a felszolgálószemélyzettel.
Egyes jelöltek a vacsora vagy ebédmeghívást már úgy tekintik, hogy megvan az állás, ezért belazulnak, eleresztik magukat, óriási számlát csinálnak, vagy a kelleténél több alkoholt fogyasztanak. Egyes jelöltek viszont szoronganak, ezért nem képesek egy falatot sem enni, természetellenesen viselkednek egy természetes közegben.
Egyik sem jó.
Az üzleti vacsora protokoll szabályai mellett az alábbi tudnivalókat érdemes fontolóra venni:
- A vacsora vagy ebédmeghívás még nem szerződés. Tartsuk be ennek megfelelően a viszonyt és az illemszabályokat, de legyünk természetesek és lazák.
- A vacsora egy kötetlen interjúforma, ahol a szociális és kapcsolatteremtő képességünket vizsgálják. Ez a képesség vezetői pozíciókban kiemelten fontos, főleg értékesítői állások esetén. Képességünk bizonyításaként minden egyes résztvevővel beszélgessünk, mindenkit vonjunk be mondandónkba - legalább a szemkontaktus megteremtésének erejéig.
- Öltözékünk egy interjúra illő öltözék legyen. Erről bővebben nők esetében itt, férfiak esetében pedig itt olvashatsz. Nem szükséges kisestélyi vagy szmoking, még este esetén sem!
- Az esemény nem a jóllakásról szól. Tehát ne éheztessük magunkat egész nap annak reményében, hogy a cég számlájára majd degeszre esszük magunkat a kedvenc homárunkból. Itt egy kötetlen interjú folyik majd, egy aktív gondolatcsere,melynek főszereplője az interjúalany. Lehet, hogy nem lesz könnyű ennünk közben, így éhen is maradhatunk, tehát ne üres gyomorral érkezzünk!
- Ne rendeljünk alkoholt, maradjon tiszta a tudatunk egész este. Egy deci bor még belefér- gondolhatná az ember-, de sajnos ezt még abban az esetben is el kell, hogy felejtsük, ha az interjúztató fogyaszt alkoholt. Egyes kutatások szerint az alkoholt fogyasztókat kevésbé intelligensnek ítélik meg, mint nem alkoholizáló társaikat. Ne rendeljünk fura állagú és kinézetű alkoholmentes italokat sem, mint pl. a paradicsomlé. Maradjunk a tiszta ásványvíznél, ami jól oltja a szomjat. Szükség lesz rá.
- Ne hezitáljunk sokat a rendelésnél, gyorsan tekintsük át a menüt és válasszunk. Ne variáljunk, ne gondoljuk meg magunkat. Ha lehet, otthon előre nézzük meg az étterem menüjét és hozzunk már előre döntést. DE! Semmiképpen se rendeljünk anélkül, hogy a menüt megnéznénk, mert azt jelezheti, hogy nem vagyunk eléggé alaposak, körültekintőek és átgondoltak, nem nézzük meg az alternatív lehetőségeket, csak "belecsapunk a lecsóba."
- Ne a legolcsóbb ételt válasszuk, mert az azt jelenti, hogy kishitűek vagyunk, magunkat kevésre értékeljük. A túl nagy értékű étel rendelése pedig ennek ellenkezőjét jelzi, pökhendinek, túl beképzeltnek tarthatnak. Maradjunk a közepes kategóriájú ételnél, típusát és árát tekintve is próbáljunk a meghívó választásához hasonló mellett dönteni. Mindenképpen illik rendelni, még ha nem is vagyunk éhesek!!!!!
- Olyan ételt rendeljünk, ami nem büdös ( ne legyen pl. osztriga), késsel-villával könnyen ehető és nem hagy a fogunkon maradékokat, mint spenótos ételek vagy a mákos bejgli. Itt is az általánosan, minden kultúrkörben elfogadott ételt részesítsük előnyben, ne most próbáljuk ki a szusit vagy a távol-keleti konyhát. Ne rendeljünk makarónit fröcsögő szósszal, homárt, nagy club-szendvicset, csontos húsokat vagy szálkás halat. Ha extrém, szagos, fokhagymás ételt rendelünk, azt a benyomást keltjük, hogy nem vagyunk tekintettel a körülöttünk ülőkre. Legjobb választás egy egyszerű szelet hús körettel.
- Normális ütemben fogyasszuk el az ételt. Igyekezzünk egyszerre végezni a többi résztvevővel. Nincs annál szörnyűbb dolog, ha valakire még fél órát várni kell. Ha tudjuk magunkról, hogy gyorsan eszünk, iktassunk be szüneteket, hogy nehogy túl gyorsan végezzünk. Ha lassan eszünk és nem megy gyorsabban, vagy ha a sok beszédtől nincs lehetőségünk enni, inkább hagyjuk ott az ételt (de azért kb. a felét igyekezzünk elfogyasztani). Ez az alkalom esetünkben nem az evésről szól!
- A vacsora alatt figyelik nemcsak a válaszainkat, de a viselkedésünket is. A pincérekkel kedvesen, illemtudóan viselkedjünk, ne legyünk parancsolgatóak, utasítgatóak - de alázatosak sem. Mosolyogjunk a pincérre. Ahogy a felszolgálószemélyzettel bánunk, kb. úgy bánunk majd a beosztottjainkkal is- s ezt az interjúztatók jól tudják!
- Legyünk érdeklődőek, nyitottak, tegyünk fel kérdéseket a cégről, a cégkultúráról és akár a velünk szemben ülőt szakmai életéről, meglátásairól, véleményéről is kérdezhetjük. A vacsora lehetőséget ad arra, hogy ne egyoldalú beszélgetés folyjon, és az interjúztatók kíváncsiak is arra, hogy mi hogyan nyitunk, hogyan gyűjtünk információt.
- Csak abban az esetben kérjünk desszertet és kávét, ha a cég képviselői is kérnek. Próbáljuk meg mindenben őket követni- ez mutatja ráhangolódási és együttműködési készségünket. Ne itt akarjuk megmutatni, hogy milyen határozottak vagyunk és tudjuk mit akarunk, s ne mi diktáljuk az alkalmat, legyünk követőek, szépen, lágyan, harmóniában az interjúztatókkal. A mondandónkkal próbáljunk meg kitűnni, ne a határozottságunkkal.
- Ne csomagoltassuk el a maradékot, még ha az interjúztatók ezt meg is teszik! Nekünk ez tilos!
- A számlát a meghívó állja. Nehogy eszünkbe jusson a fizetést felajánlani, vagy bármilyen összeggel hozzájárulni a költségekhez! Még a gondolatát is felejtsük el!
- A vacsorát a meghívó zárja be, csakúgy, ahogy egy interjút is. Tehát az étel elfogyasztását követően nehogy önszántunkból felálljunk és távozzunk! A meghívó jelezni fogja, ha eleget megismert belőlünk! Ezért hívott el, nem azért, hogy jóllakasson! A meghívást köszönjük meg a meghívónak és kézfogással búcsúzzunk mindenkitől!
Az utolsó 100 komment: